Vers

Jépont versei folyamatos feltöltés alatt állnak. Kérjük és köszönjük türelmedet.
Ha tudsz segíteni az összegyűjtésben, keresd a Műteremvezetőt vagy a Takarítónőt! ;)

Egy reggel…

Egy reggel
borotválkozás után
a tükörből
kitöröltem a szám,
és ezen fellelkesülten
teljesen megsemmisültem.

(1977 (?) – Fiatalkori versek egyike)

Kata-strófák („csúfolódó”)

Hajad szürke, fénye fakó,
Homlokod magasra csapó,
Szemed mély mint a bányató –
Mégis így szeretlek, Kató!

Ajkad bécsukva is faló
Nyelved ritkán lefogható
Állad íve ruhagamó –
Mégis így szeretlek, Kató!

Hátad széles kocsiplató,
Kis kacsócskád meg egy Bakó
pallosaként használható –
Mégis is így szeretlek, Kató!

Öled selyme akár a jó
Illioni deszka faló
Olyan szálkás – ez a való –
Mégis így szeretlek, Kató!

Cipellődbe mély szag adó
– S kicsi, mint az éves adó –
Elférne egy tárogató –
Mégis így szeretlek, Kató!

Végezetül: mi a manó!
Logikádról elmondható:
Jeruzsálem kontra Makó –
Mégis így szeretlek, Kató!

(2007.)

Ez a vers szintén a Jépont-örökség része. Vagy ahogy Ő mondaná: a Jépont-ökörségé… :) 2007-ben írta ezt a „kedveskedő” verset kedveséhez.
Azért „merészelt” ilyet papírra vetni, mert nagyon szerette őt.